Duorastateahket gávdnui muhtin čihččetlot-jahkásaš nisu jápmán muhtin stobus Hársttáin. Politiijat ballet nissona leat goddon, ja muhtin njealjátlot-jahkásaš almmái lea áššáiduhtton áššis.
Duorastateahket gávdnui muhtin čihččetlot-jahkásaš nisu jápmán muhtin stobus Hársttáin. Politiijat ballet nissona leat goddon, ja muhtin njealjátlot-jahkásaš almmái lea áššáiduhtton áššis.
Politiijaid operašuvdnaguovddáš oaččui dieđu AMK-guovddážis badjelaš diibmu 23:s duorastaga.
– Go politiijat jovde báikái oktanis buohccibiilabargiiguin, de jođánit gávnnahedje ahte okta olmmoš lea jápmán. Politiijain leat ákkat maid geažil jáhkket dás leat sáhka olmmošgoddimis. Su, gean navdet dahkan vearrodagu, lei báikkis ja váldui gitta dramatihka haga, dieđihit Nordlándda politiijaguovllus.
Oahppásaččat
Jápmán nisu lei badjel 60-jagi boaris, áššáiduhtton almmái fas badjel 30-jagi boaris.
Politiijat dieđihit ahte dát leaba oahppásaččat.
Áššáiduhtton almmái ii leat vuos gažaduvvon, son lea vuos dearvvašvuođasuorggi hálddus.
Dutket ášši
Hársttáid politiijat dutket ášši, ja bearjadatija gažadedje máŋga vihtana.
Politiijaid kriminálateknihkkárat leat álgodutkamiid dahkan báikkis, ja báikkálaš politiijat leat maid bivdán veahki Kriposis.
Báiki lea giddejuvvon, dohko eai beasa olbmot.
Máŋggas leamaš dálus
– Stobus ledje máŋga olbmo, dát dattetge eai galgga leat vihtanat dáhpáhussii. Hársttáid kriisajoavku áimmahuššá dál sin ja muđuid nissona oapmahaččaid. Politiijat eai leat vuos gažadan áššáiduhtton olbmo, son lea dearvvašvuođasuorggi hálddus, čállet politiijat.
Dutkama geažil eai muital politiijat vuos mo oaivvildit goddima dáhpáhuvvan.
(NTB)
